Suicide Note of My Life

Megkésve bár, de törve nem összegeznem kellene 2010 utolsó tizenketted részét. Az öngyilkossági statisztikák szerint is az év legneccesebb időszaka december utolsó hete.

24-én az Ünnepi Hangulat nevű vírus megtámadja a központi idegrendszert. A betegség lefolyási ideje 2 nap, a tünetek pedig különfélék lehetnek.

Egy héttel később, azaz december 31-én valószínűleg a vírus miatt legyengült fertőzött az emberiség által több ezer éve ismert biológiai fegyvert az ETANOLT veti be saját szervezete és személyisége ellen.

Ezt a periódust épp olyan nehéz és embert próbáló feladat túlélni, akárcsak bolygónk legszélsőségesebb helyeit. A következőkben megmutatom hogyan is lehet ezt megvalósítani.

1.      Kerry King módszer: Feltalálójáról a Slayer gitárosról, Kerry Kingről nevezték el. A módszer a következő: Kerry nem nagyon szereti a karácsony körüli felhajtást épp ezért egy sportcsatorna és egy üveg tequila társaságában vészeli át az időszakot.

               Ez a fénykép az első nem hivatalos magyarországi UFO észlelés. Egy ismeretlen amatőr fotós készítette egy szovjet fényképezőgéppel nem sokkal a „módszerváltás" után.

               21 évvel ezelőtt tett le itt az Anyahajó, hogy tanulmányozzam a földi életformákat és próbáljak némi intelligenciát felkutatni a bolygón, már amennyire ez lehetséges…

Munkám eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel járt. A humanoidok unalmasak. A ’70-es években megpróbáltuk intergalaktikus közlekedési csomóponttá változtatni eme sárgolyó közvetlen környezetét. Ez nyilván összefüggésben van azzal, hogy az első Motörhead koncert után volt a legtöbb földönkívüli észlelés. A földi kormányhivatalok persze az elfogyasztott narkotikumoknak tulajdonítják ezt a jelenséget. Jobb is, hogy nem tudják az igazat...

Kutató munkám során két hozzám hasonló „hajótöröttre” bukkantam: Michael Angelo Batio a Nitro szólógitárosa, elég meghallgatni a játékát és már a laikusoknak is nyilvánvalóvá válik, hogy ember ilyenre nem képes. A második delikvens Mick Mars,  Mötley Crüe szólógitárosa. Elég ránézni és már biztosan lehet tudni, hogy nem földi teremtmény.

               Örömmel értesültem róla, hogy régi riválisom Mulder ügynök otthagyta az FBI-t, és jelenleg kicsapongó íróként próbál érvényesülni Californiában. Igyekszem nyomon követni az életét, biztos ami biztos alapon.

Erről jut eszembe tudja valaki, hogy mikor jön a Californication új évada?  

               Az előbb hívott Jack Bauer. Kaptam 2 szabadnapot a C.I.A.-tól a terrorizmus ellen folytatott harcban nyújtott kiemelkedő teljesítményemért.

Tegnap sikeresen megakadályoztam fundamentalista acélmunkások egy radikális csoportját a Hindukul-hegységben, hogy csaptelepekből házi pálinkát főzzenek és vegyi fegyverként bevethessék a kurdok ellen.

               Ha valaki az én szakmámban tevékenykedik egyetlen percre sem lankadhat a figyelme. Símaszkban alszom, vizipisztollyal a párnám alatt, biztos ami ziher alapon, mindezt állandó életveszélyben. Szóval ez a két nap is valószínű, hogy telefon ügyeletben fog eltelni, hisz ha a szabad világ vezetésének szüksége van a szolgálataimra muszáj csatasorba rendeződnöm.

               Lassan 3 éve már annak, hogy szuperhős lettem. Első hallásra egész jónak hangzik, hisz a képregényekből megtanulhattuk, hogy minden szuperfazonnak van legalább egy nője, akit aztán a brutál arcoktól kell naponta többször is megmenteni.      

               A valóság azonban mindig más, mint az elképzelés. A helyzet az, hogy manapság nem éri meg ezt a pályát választani. A gazdasági válság miatt anyagilag sem éri meg, de még csak társadalmilag sem ismerik el az embert. A munkavégzés pedig nincs tekintettel sem az időjárásra, sem az ünnepnapokra, sem pedig más egyebekre.

               Arról már nem is beszélve, hogy minden szupertagnak egy keresztet kell cipelnie: Batmannak megölték a szüleit, Pókembernek a nagybátyját, Superman egész népe kihalt, nekem pedig elszökött a kutyám amíg én épp a világ megmentésével voltam elfoglalva.

„A nagy hatalom óriási felelőséggel jár.”

Épp csak 1 nappal vagyunk túl az Úr 2010. évének novemberének számtani közepén, én meg már a Szilveszterre tudok gondolni. „Már egy hete csak a …”- mondá vala a költő.

December 31-e az évnek tipikusan az a napja, amikor az alkohol legyőzi az emberiséget. És nem tehetünk ellene semmit. Halál a májra!

Realizálódott bennem, hogy mivel 2011. január 1-én dolgozok, így való színű, hogy semmi extravagáns programot nem tervezek. Legfeljebb küldök egy körlevet a Holt Költők Társaságának az arckönyvön és összeülünk megvitatni néhány problémás Villon-költeményt, esetleg felolvassuk a Canterbury meséket.

Amióta világ a világ január 1-hez paranormális népszokások kapcsolódnak annak szellemében miszerint az év első napja valamiféle misztikus módon kihatással van a szerencsére, talán ezért is célszerű ezen a napon a feng-sui szellem jegyében átrendezni a lakást.

Ha munkával kezdjük az Új Évet, az mennyire befolyásolja az év hátralévő napjait?

               Ködös novemberi reggel volt. Épp olyan, mint amilyennek ködös november reggelnek lennie kell. Most hogy jobban belegondolok, inkább hajnal. Szokás szerint fél ötkor keltem hogy a hét órai munkakezdésre emberi formát öltsek.

               Nálam ehhez egy forró zuhanyra és egy megfelelő arányú kávé-tej-cukor-koktélra van szükség. Meg persze egy szál cigire. Belelapátoltam a kávét a főzőgépbe és hagytam hagy duruzsolja el a koffein-szimfóniát. Ismét vártam az örökkévalóságot, amikor a barna lötty lecsöpögött, mint egy gyógyuló félben lévő heroinista opiát-antagonista infúziója és ekkor egy paranormális jelenségre lettem figyelmes: az összes kávé zacc lecsordogált a barna vízzel.

Végső kétségbeesésemben a telefonhoz rohantam és remegő térdekkel felhívtam Fox Mulder ügynököt az FBI-tól, elmeséltem neki a történteket. Szerinte az idegenek keze van a dologban és felhívta rá a figyelmemet, hogy ne mondjuk el Scullynak, mert úgysem fogja elhinni.

               Kiléptem az ajtón, és hála az őszi óraátállításnak megvirradt. Rágyújtottam egy cigire, közben tekintetemmel végigpásztáztam a kertet gabonakörök után kutatva, de nem találtam semmit sem, kivéve persze a kapun lévő kulcslyukat. Beraktam a fülembe a walkman mobilom fülhallgatóit, kerestem egy Guns N’ Roses-t a zenék közt, és már indulhatott is a Nightrain.

               A jelenség azóta sem ismétlődött meg. Így ki lehet jelenteni, hogy egy újabb rejtélyes megoldatlan üggyel bővültek az X-Akták.

Ha olcsó húsnak híg a leve, akkor olcsó kávé zaccol?!

Tegnap este valamiért nem tudtam aludni, talán azért mert Nikki Sixx és Kurt Cobain a ruhásszekrényemben kuporogtak, előbb heroint lőttek maguknak aztán egymásnak és vadász puska csövet rágcsáltak, Slash pedig tökig fegyverben éjszakai őrjáratot tartott és időnként belelőtt a plafonba.

Röpke 10 óra alvás után úgy ébredtem, mint akit megvertek. Lehet, hogy vennem kéne egy új ágyat. A reggeli kávészertartás is elmaradt, mivel tegnap elfogyott a tej és mivel már nem vagyok olyan kemény, mint régebben, már nem tudom meginni a kávét tej és cukor nélkül. Szerintem öregszem…

A fent említett reggeli protokoll után egy 2 órás vásárlással és közüzemi számla befizetéssel egybekötött városnéző körút következett. Lassacskán hazaértem, de szomorúan tapasztaltam hogy, a gitárjavító jó tündér távollétemben nem kereste fel a házat, más szavakkal a hangszerem még mindig nem működik. Lehet, hogy ez lesz életem leghosszabb napja…